Egy elfelejtett magyar feltaláló

Az első Pelikan töltőtoll 1929-ben került a piacra. A többi nagy töltőtollgyártóhoz képest későn indult, ezért igyekezett nagyot durrantani a töltőtoll technológiáján. Előtte a világszerte bevált pipettás megoldást alkalmazták általánosan a 20-as években, de ez a töltési mód elég időigényes volt, valamint össze is tintázta magát a tolltulajdonos. A töltőkaros megoldás is egyre elterjedtebb volt, de főleg Amerikában és Angliában.
1925 körül a pipettás megoldás és a tintazsák kiváltásán gondolkodtak a német tollgyártók. Egy olyan módszeren, amely megőrzi a tolltest tintatartályként való működését, de nem igényli, hogy a tollat minden töltéskor szétszedjék.

És akkor megjelent Kovács Tódor magyar feltaláló, aki egy tengelyre szerelt parafát használt dugattyúként a töltőtolltestben mint hengerben, egy teleszkópos tengelyen keresztül. A toll végén lévő forgattyúval lehetett előre és hátra tekerni a parafát. Kovács kezdetben egy horvát gyártónak, a Penkala cégnek dolgozott, de a gyár anyagilag megroggyant, így Kovács a fizetőképesebb német Günther Wagner gyártulajdonosnak adta el a szabadalmat 1927-ben. 1929-ben már robbantott is az új töltőszerkezettel a Pelikan cég. E módszer forradalmasította a töltőtoll-technológiát, melyet később a Montblanc cég is kénytelen volt alkalmazni. A mai töltőtollak is ezt a szívási módszert alkalmazzák a mai napig.

Szerény Pelikan-kollekcióm

 2016.11.