Mont-Blanc
Nagy Lajos írása
Genfből Zürichbe utaztam, a délelőtti, tizenegy órás gyorsvonattal. Kényelmes utazás volt, mert kettesben ültünk a fülkében egy svájcival. Egyet-mást kérdeztem tőle, így beszélgetni kezdtünk. Látta, hogy idegen vagyok, érdeklődött hát irántam, mi járatban utazom, mi a foglalkozásom s efféle. Hát hogy író vagyok. Ezen eltűnődött. Megmondta, hogy ő töltőtoll-kereskedő, utazik a szakmában, naponta megteszi azt az utat, amelyen éppen járunk, oda-vissza ez hét és fél órás utazás. Sok. De hát mivel író vagyok, azért kár, hogy nincs nála töltőtoll-készlet, mert szeretne megajándékozni egy töltőtollal. Hm, hm. Tűnődött tovább, hogy mit is tehetne. Egyszer csak megint megszólalt. Új toll nincs nála, de hajlandó átadni nekem az ő használt tollát, azon az áron, amelyért ő kapja a gyártól.
Bővebben: Nagy Lajos: Mont-Blanc / karcolat 1947-ből