Az Esterbrook története
Az elnyűhetetlen írótárs
Az Esterbrook neve az amerikai tollgyártás egyik fontos fejezetét jelöli. A márka az acél mártogatós hegyektől jutott el a tartós, színes és könnyen javítható celluloid töltőtollakig. Cserélhető Renew Point hegyei, valamint legendás Dollar Pen és J modelljei ma is keresett, jól használható töltőtollak.
Az Esterbrook név az óangol ēast (kelet, keleti) és brōc (patak, csermely) szavak összetételéből származik. Jelentése szó szerint keleti patak, illetve helynévi/topográfiai vezetéknévként a keleti patak mellett lakó személy”. Angliában (különösen Devon megyében) alakult ki helységnévként és családnévként. A márka az alapítójáról, Richard Esterbrookról (1813–1895) kapta a nevét. Ő egy angliai (cornwalli) származású kvéker* kereskedő volt, aki 1858-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a New Jersey állambeli Camdenben megalapította a The Esterbrook Steel Pen Manufacturing Company-t. A vállalatnak az ötvözettől a gépekig és a polírozásig szinte mindent magának kellett fejlesztenie. Az Esterbrook hamar az amerikai ipar egyik jellegzetes sikertörténetévé vált. A tízféle heggyel induló választék 1904-re 150, 1907-re 250, az 1920-as évekre pedig mintegy 400 változatra nőtt. A camdeni Esterbrook és a szintén ott működő C. Howard Hunt Pen Company (ami a magyar tollakban is van) együtt egy időben a világ acéltollhegyeinek túlnyomó részét állította elő.
Az Esterbrook több mint fél évszázadon át elsősorban mártogatós acélhegyeket gyártott. Saját tollszárak 1928 körül, töltőtollak pedig az 1920-as évek végétől jelentek meg. A legkorábbi ismert darabok fekete keménygumiból készültek: amerikai szemcseppentős és angol emelőkaros változatok is fennmaradtak, 14 karátos aranyheggyel. A márka igazi töltőtoll-korszaka azonban az 1930-as években kezdődött a színes Pyralin műanyagból készült, töltőkaros modellekkel. A Pyralin (vagy Ivory Pyralin) az egyik legkorábbi nitrocellulóz-alapú műanyag (celluloid) márkanve, amelyet a DuPont vállalat tett világszerte ismertté az 1900-as évek elején és az 1920-as években.
A döntő újítás a Re-new-point, későbbi írásmóddal Renew Point volt. A hegy és a tintavezető egyetlen, 3 részből álló menetes egységet alkotott, amelyet a markolatrészből ki lehetett csavarni, majd másikra cserélni. Az alapötlet a mártogatós tollak világából jött, ahol pillanatok alatt ki lehetett cserélni az hegyet. Ugyanígy a töltőtollat nem kellett szakemberhez vinni, ha megsérült a hegy. Pár mozdulattal újjal lehetett pótolni, vagy más vonalvastagságot, rugalmasságot, gyorsíró-, könyvelő- vagy kalligráfiai karakterre lehetett cserélni. Az Esterbrook a mártogatós hegyeknél felhalmozott tapasztalatát közvetlenül vitte át a töltőtollakba: a kínálat végül 33 írásmódot fogott át. Az 1000-es és 2000-es Duracrome sorozat mellett irídiumjellegű csúccsal ellátott 3000-es, majd gondosabban kidolgozott 9000-es Master Point hegyek is készültek. A cserélhetőség máig a régebbi Esterbrook tollak legfontosabb gyakorlati előnye, de ez ugyanakkor a hátrány is: ha ragaszkodunk a tollhegyhez, és a tintavezető csatornák teljesen eltömődtek, a mechanikai tisztítás a hegy kompakt jellege miatt elég körülményes (de nem lehetetlen).
1935-ben jelent meg a Dollar Pen, amely nevéhez híven egy dollártól volt kapható. A fekete alapmodell mellett drágább, márványozott Morocco Red, Foliage Green és Pearl Gray színek léteztek, majd a fröccsöntés fejlődésével újabb élénk árnyalatok és méretek jelentek meg. A Dollar Pen egyszerű, de tartós szerkezetet, jó műanyagot és könnyen javítható emelőkaros, gumizsákos töltést kínált. Nem luxustárgy akart lenni, hanem megfizethető, megbízható íróeszköz, amely írásminőségben drágább vetélytársakkal is felvette a versenyt.
A második világháború nyersanyag-korlátozásai különleges változatot eredményeztek. A gumizsák és emelőkar nélküli, csavaros töltésű toll áramvonalas kupakot, csökkentett fémtartalmú klipszet és acél helyett 12 karátos palládiumötvözetből készült hegyet kapott. A háború után visszatért az emelőkaros rendszer, de az új forma megmaradt. 1948-1949 körül alakult ki a gyűrűvel és fekete gombbal lezárt szárvég, valamint a jól ismert J család. A teljes méretű J mellett megjelent a hosszú, karcsú LJ, a rövidebb SJ, a fehér Nurse Pen és a kisméretű, pasztellszínű Purse Pen. A krómozott kupakú Deluxe a fémkupakos tollak piacát célozta.
Az 1950-es években az Esterbrook már nemcsak klasszikus emelőkaros töltőtollakat készített. A Plunger-Fill közvetlenül a tintazsák nélküli szárba szívta a tintát, a Safari egy hosszú vagy két rövid patronnal működött, és aerometrikus változat is készült. A cég golyóstollakkal, köztük a Wordathonnal és a Scribe-bal próbált alkalmazkodni a piachoz. Gyártásának csúcsán naponta akár 600 000 tollat állított elő, 1957-ben pedig az irodai tollkészletek vezető szállítójaként tartották számon.
Az olcsó golyóstoll térnyerése, a növekvő költségek és az erősödő verseny az 1960-as évekre meggyengítette a vállalatot. A gyártás 1964-ben Camdenből Cherry Hillbe költözött, 1967-ben létrejött a Venus-Esterbrook Co., majd 1971-ben megszűnt a termelés. A történelmi camdeni gyárat egy évvel később lebontották.
A régi Esterbrook töltőtollak elsősorban azért kedveltek, mert a Pyralin műanyaguk színe gyakran kiválóan és élénken fennmarad hosszú évtizedek után is, szerkezetük egyszerű, alkatrészeik javíthatók, nehezen törnek, masszívak. Tolljavítóként nem találkoztam még repedt Esterbrook tolltesttel, vagy elromlott szívószerkezet mechanikával. Nem egyszer találkoztam már 1950-es évekből való, eredeti gyári, hibátlan állapotú, márkajelzett tintazsákkal!
* A kvékerek (hivatalos nevükön a Barátok Vallási Társasága, angolul Religious Society of Friends) a 17. század közepén, Angliában létrejött radikális protestáns keresztény felekezet tagjai.
Szűcs Tamás / 2026.10.