Az Esterbrook története

Az elnyűhetetlen írótárs

Az Esterbrook neve az amerikai tollgyártás egyik fontos fejezetét jelöli. A márka az acél mártogatós hegyektől jutott el a tartós, színes és könnyen javítható celluloid töltőtollakig. Cserélhető Renew Point hegyei, valamint legendás Dollar Pen és J modelljei ma is keresett, jól használható töltőtollak.

Az Esterbrook név az óangol ēast (kelet, keleti) és brōc (patak, csermely) szavak összetételéből származik. Jelentése szó szerint keleti patak, illetve helynévi/topográfiai vezetéknévként „a keleti patak mellett lakó személy”. Angliában (különösen Devon megyében) alakult ki helységnévként és családnévként. A márka az alapítójáról, Richard Esterbrookról (1813–1895) kapta a nevét. Ő egy angliai (cornwalli) származású kvéker* kereskedő volt, aki 1858-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a New Jersey állambeli Camdenben megalapította a The Esterbrook Steel Pen Manufacturing Company-t. A vállalatnak az ötvözettől a gépekig és a polírozásig szinte mindent magának kellett fejlesztenie. Az Esterbrook hamar az amerikai ipar egyik jellegzetes sikertörténetévé vált. A tízféle heggyel induló választék 1904-re 150, 1907-re 250, az 1920-as évekre pedig mintegy 400 változatra nőtt. A camdeni Esterbrook és a szintén ott működő C. Howard Hunt Pen Company (ami a magyar tollakban is van) együtt egy időben a világ acéltollhegyeinek túlnyomó részét állította elő.

Az Esterbrook több mint fél évszázadon át elsősorban mártogatós acélhegyeket gyártott. Saját tollszárak 1928 körül, töltőtollak pedig az 1920-as évek végétől jelentek meg. A legkorábbi ismert darabok fekete keménygumiból készültek: amerikai szemcseppentős és angol emelőkaros változatok is fennmaradtak, 14 karátos aranyheggyel. A márka igazi töltőtollkorszaka azonban az 1930-as években kezdődött a színes Pyralin műanyagból készült, töltőkaros modellekkel. A Pyralin (vagy Ivory Pyralin) az egyik legkorábbi nitrocellulóz-alapú műanyag (celluloid) márkaneve, amelyet a DuPont vállalat tett világszerte ismertté az 1900-as évek elején és az 1920-as években.

A döntő újítás a Re-new-point, későbbi írásmóddal Renew Point volt. A hegy és a tintavezető egyetlen, 3 részből álló menetes egységet alkotott, amelyet a markolatrészből ki lehetett csavarni, majd másikra cserélni. Az alapötlet a mártogatós tollak világából jött, ahol pillanatok alatt ki lehetett cserélni a hegyet. Ugyanígy a töltőtollat nem kellett szakemberhez vinni, ha megsérült a hegy. Pár mozdulattal újjal lehetett pótolni, vagy más vonalvastagságú, rugalmasságú, gyorsíró-, könyvelő- vagy kalligráfiai karakterű hegyre lehetett cserélni. Az Esterbrook a mártogatós hegyeknél felhalmozott tapasztalatát közvetlenül vitte át a töltőtollakba: a kínálat végül 33 írásmódot fogott át. Az 1000-es és 2000-es Duracrome sorozat mellett irídiumjellegű csúccsal ellátott 3000-es, majd gondosabban kidolgozott 9000-es Master Point hegyek is készültek. A cserélhetőség máig a régebbi Esterbrook tollak legfontosabb gyakorlati előnye, de ez ugyanakkor a hátránya is: ha ragaszkodunk a tollhegyhez, és a tintavezető-csatornák teljesen eltömődtek, a mechanikai tisztítás a hegy kompakt jellege miatt elég körülményes (de nem lehetetlen).

1935-ben jelent meg a Dollar Pen, amely nevéhez híven egy dollártól volt kapható. A fekete alapmodell mellett drágább, márványozott Morocco Red, Foliage Green és Pearl Gray színek léteztek, majd a fröccsöntés fejlődésével újabb élénk árnyalatok és méretek jelentek meg. A Dollar Pen egyszerű, de tartós szerkezetet, jó műanyagot és könnyen javítható emelőkaros, gumizsákos töltést kínált. Nem luxustárgy akart lenni, hanem megfizethető, megbízható íróeszköz, amely írásminőségben drágább vetélytársakkal is felvette a versenyt.

A második világháború nyersanyag-korlátozásai különleges változatot eredményeztek. A gumizsák és emelőkar nélküli, csavaros töltésű toll áramvonalas kupakot, csökkentett fémtartalmú klipszet és acél helyett 12 karátos palládiumötvözetből készült hegyet kapott. A háború után visszatért az emelőkaros rendszer, de az új forma megmaradt. 1948–1949 körül alakult ki a gyűrűvel és fekete gombbal lezárt szárvég, valamint a jól ismert J család. A teljes méretű J mellett megjelent a hosszú, karcsú LJ, a rövidebb SJ, a fehér Nurse Pen és a kisméretű, pasztellszínű Purse Pen. A krómozott kupakú Deluxe a fémkupakos tollak piacát célozta.

Az 1950-es években az Esterbrook már nemcsak klasszikus emelőkaros töltőtollakat készített. A Plunger-Fill közvetlenül a tintazsák nélküli szárba szívta a tintát, a Safari egy hosszú vagy két rövid patronnal működött, és aerometrikus változat is készült. A cég golyóstollakkal, köztük a Wordathonnal és a Scribe-bal próbált alkalmazkodni a piachoz. Gyártásának csúcsán naponta akár 600 000 tollat állított elő, 1957-ben pedig az irodai tollkészletek vezető szállítójaként tartották számon.

Az olcsó golyóstoll térnyerése, a növekvő költségek és az erősödő verseny az 1960-as évekre meggyengítette a vállalatot. A gyártás 1964-ben Camdenből Cherry Hillbe költözött, 1967-ben létrejött a Venus-Esterbrook Co., majd 1971-ben megszűnt a termelés. A történelmi camdeni gyárat egy évvel később lebontották.

A régi Esterbrook töltőtollak elsősorban azért kedveltek, mert a Pyralin műanyaguk színe gyakran kiválóan és élénken fennmarad hosszú évtizedek után is, szerkezetük egyszerű, alkatrészeik javíthatók, nehezen törnek, masszívak. Tolljavítóként nem találkoztam még repedt Esterbrook tolltesttel vagy elromlott szívószerkezet-mechanikával. Nem egyszer találkoztam már 1950-es évekből való, eredeti gyári, hibátlan állapotú, márkajelzett tintazsákkal!

* A kvékerek (hivatalos nevükön a Barátok Vallási Társasága, angolul Religious Society of Friends) a 17. század közepén, Angliában létrejött radikális protestáns keresztény felekezet tagjai.

Szűcs Tamás / 2026.10.