Töltőtollak bélyegeken
Az írás mindig is az emberi kultúra szerves része volt, és a módjai, ahogy az emberek rögzítették gondolataikat és üzeneteiket, folyamatosan változtak az idők során. A gondolattovábbítást a posta megjelenése lendítette fel, a leveleken megjelentek a bélyegek (1840), ami megteremtette a bélyegművészet világát, külön műfajként a mail artot is (1960). Ezzel párhuzamosan a töltőtollak is hasonló fejlődési ívet írtak le. Kettőjük találkozásának emlékeit gyűjtöttem össze.

A leveleket évszázadokon keresztül madártollakkal írták. Ezek a tollak többnyire vágott lúdtollból készültek. A toll hegyének gyakori élesítése azonban kényelmetlenségeket okozott, és a technológia fejlődésével új íróeszközök születtek: a lúdtollakat később az acélhegyű, mártogatós tollak váltották fel. Ezek a tollak keményebb anyagból készültek, és a tollhegyek cserélhetők voltak. A mártogatós tollakat követték a tintatartállyal rendelkező tollak. Ennek a találmánynak, azaz a feltalálójának, Petrache Poenarunak állított emléket a román posta 2010-ben (róla bővebben ebben a cikkben írtam):

Ez a fejlesztés nagyban megkönnyítette az írást, és hozzájárult ahhoz, hogy a kézzel írott levelek szélesebb körben elterjedjenek. Sorra jelentek meg az ezzel foglalkozó cégek, beindult az ipari tollgyártás. A levelek felületén megjelentek a töltőtollreklámok is. Az alábbi levelet 1894-ben adták fel. A postásnak nem lehetett könnyű dolga kibetűzni a címzettet.


Swan töltőtollreklám egy amerikai borítékon.
A tinták sokfélesége is fontos tényező volt az írás fejlődésében. A lúdtollak és a mártogatós tollak használatakor a tinták gyakran természetes anyagokból, például bogyós gyümölcsökből vagy gyökerekből készültek kis mennyiségben. Az írószeripar megjelenésével azonban a kínálati oldal is alkalmazkodott az igényekhez: gazdag színválasztékkal és jobb tapadással rendelkező tinták a „nép egyszerű gyermekéhez” is eljutottak.

Japán bélyeg a 80-as évekből (Nippon japánul Japánt jelent)

Magyarországi bélyegen először a 60-as években jelent meg toll. Pontosabban ennél korábbit nem találtam. Az alábbi képen egy népviseletbe öltözött néni épp a postán írja le gondolatait az új gazdasági mechanizmusról.

A 2000-es években a Magyar Posta alkalmi sorozatok (ballagás, csillagjegy, Budapest) keretében adta ki Üzenet Bélyegem címmel tollakat ábrázoló ívét.

A képeken háromféle írószert találunk: egy rubinköves Montblanc Bohéme töltőtollat, egy Montblanc Starwalker golyóstollat és egy mártogatós acélhegyű írószert. A Montblanc logót több helyen elmaszatolták, valamint a képbe belógó toll hegyéről is levették (a 4810-et meghagyták). Ennél talán gazdagabb az írószer kultúrája az emberiségnek, színesebbé is tehették volna a kínálatot, de a szűkös keretek ismertek a postánál.
A fenti ív remekül összegzi a toll és a levelezés történetét: a kézzel írt levelek hagyományos módja eltűnőben a modern technológia térnyerése miatt. Manapság ritkán születnek kézzel írt levelek, mivel az e-mail és az elektronikus üzenetküldés gyorsabb és kényelmesebb módja az üzenetek továbbításának, arról nem is beszélve, hogy ingyen van. A postaládák nagy részét is leszerelték már.
Ugyanakkor a QR-kóddal ellátott szalagos bélyegeken (matricákon) még itt-ott feltűnik a régi társ:


Szűcs Tamás / 2024
