Stanhope, a tollba zárt médium

Amikor általános iskolás voltam a nyolcvanas évek elején, Székely Erzsike padtársam egy különös tollat hozott az iskolába. A toll végén volt egy apró lyuk, amibe belepillantva a szocializmussal összeegyeztethetetlen tartalmú képek jelentek meg. Forgótáras volt, azaz egy apró gyűrűt tekerve több felvilágosító dia jelent meg. Ekkor még nem sejtettem, hogy egy közel 100 éves divat utolsó emlékét tartom a kezemben.
stanhope pen

A fent látható toll egy amerikai gyártmányú írószer, amely a 19. század végétől a 20. század első évtizedéig nagyon népszerű volt, de még az 1980-as évekig is forgalmaztak hasonló tollakat. Legfőbb jellemzője a közepén lévő Stanhope-optika; ha szem elé tartjuk, láthatóvá válik a benne lévő fénykép - leggyakrabban egy történelmi hely vagy turisztikai látványosság, de voltak reklámfotót, Jézust, híres embereket, városképeket és erotikus tartalmakat is megjelenítő képek. Ékszerbe, miniatűr távcsőbe, tintatartóba, levélnyitó késbe, órakulcsba, zsebórába, tűtartóba, gyűszűbe, ollóba, írótollba, bicskába, pipába, illatszeres üvegcse kupakjába – gyakorlatilag bármibe beleapplikálták a kis eszközt. Az alábbiakban néhány stanhope-pal ellátott használati tárgy (a kis pont az optikai rés).


Kialakulása

A fényképkészítés feltalálása után pár évtizeddel az újítók elkezdtek kísérletezni igen aprócska, mikrofotók előállításával is. Bizonyos John Benjamin Dancernek 1839-ben 3 négyzetmilliméter nagyságú fordított eljárású filmet (negatívról mikroképet) sikerült készítenie, amit azonban szabad szemmel nem, csak mikroszkóppal lehetett látni. Egy másik újító, a francia René Dagron 1857-ben megoldotta a problémát. Összekombinálta a Lord Stanhope által 50 évvel korábban kitalált egyszerű, hengeres (1 lencsés) mikroszkópot a mikrofotóval.



Előbbit lekicsinyítette és lencsefelületeit átalakította, utóbbit pedig felragasztotta az immár aprócska – alig 1 cm hosszú – „lencsecső” egyik végére. A szemhez emelve az eszközt, láthatóvá vált a kép. Önmagáról Stanhope lencsének nevezte el és szabadalmaztatta is a kis „nézőkét”, amely háromszázszoros nagyításban mutatta a fotót.

A stanhope-ot bármilyen tárgyba be lehetett építeni. Ezt is a kitűnő üzleti érzékkel rendelkező Dagron ötlötte ki, és aprócska üzemet alapított a nagybani gyártásra. Nem is hiába, mert hamar divatos lett a különböző használati tárgyakba rejtett titkos mikrofotó birtoklása, nézegetése, és évtizedekig trendi is maradt.

1862-ben Dagron a londoni világkiállításon bemutatta a stanhope-ot, még Viktória királynő is látta az újdonságot (később róla is készült mikrofotó). Eddigre Dagron üzemében már 150 alkalmazott dolgozott, és napi 12.000 tárgyat állítottak elő.

A stanhope sikerének a kulcsa a háztartási eszköz, mint médium varázslata volt. A korszak „kütyüje”-ként is tekinthetünk e technikára. Voltak gyengébb és profibb felbontású képek, aprók és nagyobbak. Másrészt a miniatűr képek felbontása alkalmassá tette az erős nagyítás mellett is a monumentalitás élményét. Egyfajta mágikus eszközként működött, hiszen a piciny résbe kukkantva az egész retinára rávetült a kép. A fotó hangulatától függően a lencséket színezték, a későbbiekben pedig a kép is színes lett.



A korabeli sajtóból összegyűjtött adatok szerint az angolok a naptárt vagy bankjegyeket ábrázoló mikroképeket kedvelték, az olaszok inkább a vallásos témájúakat, a németek a merészebbnek számító fotókat választották. Íme néhány "merész" fotó a korszakból:



A tollak terén talán a legértékesebb stanhope toll az 1918-ban, a Waterman 35. születésnapjára készített íróeszköz. Az optikai szerkezetet a kupak felső részébe helyezték el. A képen - nem túl izgalmas módon - a Waterman saját New York-i székháza látható. A toll ára 2-3000 dollár.

A stanhope nem halt ki teljesen. Ma is gyártanak „handmade” íróeszközöket, melyekbe belefúrják a megrendeléskor küldött fényképeket. Egy ausztrál vállalkozó külön miniatűr optikai eszközt is értékesít, amibe az általunk küldött fotót helyezik bele. Az alábbi képen néhány stanhope toll és az apró szerkezet.

Hírlevél


A Firefox böngészőben hiba léphet fel az email elküldésekor! Használjon más böngészőt!

x