A naplóírásról
(személyes történet)


Nem tal√°ltam statisztikai adatot arr√≥l, a napl√≥√≠r√°s szok√°sa mennyire kopott meg az elm√ļlt √©vekben, √©vtizedekben, de a digit√°lis korszakban a klasszikus lev√©l√≠r√°s a posta statisztik√°i szerint erŇĎsen visszaesett. A szerelmes vagy csal√°di levelek legfeljebb digit√°lis form√°ban maradnak meg. A napl√≥√≠r√°s egy belsŇĎ levelez√©s, egy p√°rbesz√©d azzal az √∂nmagunkkal, akik voltunk egykor √©s azzal, akik lesz√ľnk. A napl√≥bejegyz√©sek egyfajta √°llapotvektorai az √©let√ľnknek. Egy korszak napl√≥jegyzeteit egy ponthalmaznak tekinthetj√ľk, ami kijel√∂l egy ir√°nyt, √©s annak k√©pzeletbeli meghosszabb√≠t√°s√°b√≥l k√∂vetkeztethet√ľnk arra, hogy merre tartunk. M√°sr√©szt a jelen √°llapotunkat is √°ttekinthetŇĎbb√© teszi, tagolja a kusz√°nak tŇĪnŇĎ gondolatainkat. Jobb esetben a napl√≥nk visszaolvas√°sa k√∂zben d√∂bben√ľnk r√° √∂sszef√ľgg√©sekre. Ezzel kapcsolatban le√≠rok egy szem√©lyes t√∂rt√©netet.

a naplóírásról


√Čvekig vezettem napl√≥t. ElsŇĎsorban az √°lmaimat √≠rtam le r√∂vid komment√°rokkal. Mivel gyakran sz√ľlettek nagyon saj√°tos tartalmi √©s k√©pi vil√°g√ļ ?filmek?, √∂r√∂mmel vetettem pap√≠rra az √°lmaimat. A k√ľl√∂n√∂s t√∂rt√©netek k√∂z√∂tt a legk√ľl√∂n√∂sebb az volt, amikor egy alkalommal Jichak Rabin izraeli minisztereln√∂kkel √°lmodtam, √©pp egy nyilv√°nos v√©c√© elŇĎtt tal√°lkoztunk Jeruzs√°lemben, a v√©c√©s n√©ni egy √°ltal√°nos iskol√°b√≥l val√≥ oszt√°lyt√°rsnŇĎm volt, vele besz√©lgettem √©ppen, amikor Rabin hozz√°nk l√©pett (mint aki √©ppen engem keresett), bar√°ts√°gosan k√∂sz√∂nt, elŇĎvett egy kr√©t√°t a zseb√©bŇĎl, √©s egy sz√°mot √≠rt fel a falra: 134. ?Ez az √ľzenet? - mondta, √©s elment. Ebben a pillanatban fel√©bredtem. M√©g s√∂t√©t volt. Sokat tŇĪnŇĎdtem a sz√°mon, mif√©le √ľzenet ez, mi k√∂z√∂m nekem Rabinhoz. Amennyire eml√©keztem, le√≠rtam a napl√≥mba az √°lmomat ?meleg√©ben?, azt√°n a megold√°son gondolkodtam. V√©letlenszerŇĪen leemeltem a k√∂nyvespolcr√≥l egy k√∂nyvet, elolvastam a 134. oldalt, de nem √©reztem a tal√°latot a sorokban. B√°r nem vagyok bibliaforgat√≥, abban keresg√©ltem a sz√°m jelent√©s√©t. √Čs r√°akadtam a 134. zsolt√°rra. ?√Āldj√°tok az Urat ti, kik az √ör h√°z√°ban √°lltok √©jjelente! √Āldjon meg t√©ged a Sionr√≥l az √öR, aki az eget √©s a f√∂ldet alkotta!?. El√©g tiszta √©s vil√°gos √ľzenet volt, megk√∂sz√∂ntem. Azt√°n lapozgattam a napl√≥mat, √©s napra r√° egy √©vvel kor√°bbi bejegyz√©sem arr√≥l sz√≥lt, hogy amennyiben l√©tezik b√°rmif√©le metafizika, b√°rmif√©le isteni akarat, azzal az √°lom vil√°g√°ban tud a legink√°bb kapcsolatba ker√ľlni a f√∂ldi haland√≥, mivel √©ber √°llapotban a sok f√©ny, hang, zaj s√ľkett√© √©s vakk√° teszi a keresŇĎt. Ezzel a felismer√©ssel arra k√©rtem az √Ėr√∂kk√©val√≥t, valami √ľzenetet k√ľldj√∂n az √°lomvil√°gban. Egy √©vre r√° ezt Rabin minisztereln√∂ktŇĎl meg is kaptam.

Hírlevél

x