A Rákosi-rendszer luxustolla

1955 karácsonya előtt került a polcokra a magyar könnyűipar luxusterméke, az Excelsior töltőtoll. A latin szó kiválóbb, feljebb, magasabbra jelentése valószínűleg nem a mai luxusra, hanem a szocializmusra, azon belül a végső utópiára, a kommunizmus mennyei szféráira utalhatott.

Az Excelsior márka mellett az Atlas, az Extra, Lady és a Favorit nevű tollak is piacra kerültek 1955 karácsonyára, amit akkor fenyőfaünnepnek neveztek. A szocialista emelkedés képzetének némileg ellentmond az, hogy a tollat egy, a 1930-as években gyártott, a kapitalista világban született Parker vacumatic töltőtollról koppintották. A hasonlóság egyértelmű.

A celluloid megjelenésével rendkívül változatos színek jelentek meg a tollgyártásban. Ezt a technikát az ötvenes években Magyarországon is egyre inkább alkalmazták. Hátránya, hogy a celluloid rendkívül gyúlékony anyag. Nyílt lánggal érintkezve, miképpen a film anyaga, olthatatlan módon ég, szinte robban. A celluloid korai formája a lőgyapot, egy 19. században kifejlesztett robbanószer.

Ugyanakkor a toll hegyét már nem aranyból, hanem aranyozott acélból készítették. Az aranyozásra azért volt szükség, mert a korabeli toll tinták között erősen savas kémhatásúak is voltak, melyek rövid idő alatt szétmarták az acél hegyet.

A korabeli tollgyártás két működő darabját most megvásárolhatja! Az Excelsior itt, a Favorit itt, az Extra pedig itt tekinthető meg.