Frontérzékeny töltőtollak
(Miért folyik a tollunk a repülőgépen?)


Mindenki, aki már szállított töltőtollat repülőgépen, találkozott a tintafolyás jelenséggel. Ezt a kérdést, ennek okát igyekeztem körbejárni legutóbbi utazásom során. Mobiltelefonom applikációja segített ebben. Először megmértem a külső légnyomást a repülőtéren, ami 1040 hPa volt. A felszállás után a gép emelkedésével a légnyomást fokozatosan csökkentik az utastérben. 10.000 méter magasságban a külső légnyomás a tengerszintinek kevesebb, mint az egynegyede, körülbelül 230 hPa (hektopascal) maradt.

Ebben a magasságban nem volt alkalmam kilógatni a telefonomat az ablakon, hogy kívül is mérjek, de az applikáció hozzávetőlegesen jelezte, mennyi lehet kint a légnyomás. Ha a repülőgépben a tengerszinti nyomást szeretnék megtartani, az óriási terhelést jelentene a gép szerkezetére a nagy nyomáskülönbség miatt, ezért sokkal kedvezőbb, ha alacsonyabb nyomást állítanak be, ami kevésbé terheli a falakat és a tömítéseket.

10 000 méternél az utastérben 550 hPa volt (a reptérinek a fele), a különbség csak 320 hPa. Ilyenkor a töltőtoll tintatartályában lévő levegő a környezetéhez képest, a keletkezett túlnyomás miatt tágul, kinyomja a tintát.

Ezért praktikus, ha utazás előtt vagy tinta nélkül visszük fel a gépre a tollunkat (ez a biztos), vagy úgy töltjük meg, hogy a tinta és a hegy között csak levegő legyen ( a tollhegy pedig a tinta felett legyen), vagy külön zacskóba tesszük, hadd könnyezzen. Ha 10 000 méterről ereszkedni kezd a gép, fordított folyamat megy végbe: a tollban lévő levegő kezd összemenni. Ha használnánk a tollat, akadozna az írása.

Ugyanez a jelenség akkor is előfordulhat, ha drasztikus időjárás változás következik be. Töltőtollunk frontérzékeny is lehet: ha esik a légnyomás (esős, viharos idő közeledik), akkor folyhat a tollunk. Ilyenkor a légnyomás esik, akár 960 hPa-ra. Ha pedig szárazra fordul az idő, akkor pedig akadozhat a töltőtollunk, hiszen épp szívóhatás keletkezik a tintatartályban. Ebben az esetben 1060-ra is nőhet a légnyomás.