Moholy-Nagy és a Parker

Moholy-Nagy László a XX. századi avantgárd művészet kiemelkedő alakja. Radikálisan kísérletező művészegyéniség volt, aki otthonosan mozgott a festészet, a szobrászat, a fotó- és filmművészet, de az ipari formatervezés, a látványtervezés és a reklám területén is. Talán kevesen tudják, hogy élete utolsó szakaszában a Parker Pen Company művészeti tanácsadójaként dolgozott és egy asztali tollat is tervezett. November 24-én emlékezünk halálának 75. évfordulójára.

Sok legenda kering arról (főleg magyar nyelvű weboldalakon), hogy a Parker 51-es töltőtollat is ő tervezte. Mielőtt Moholy-Nagy a Parker céghez került volna, 1939-ben megalapította saját iskoláját, a The School of Design-t Chicagóban, amelyet 1944-ben The Institute of Design néven szerveztek át, vagyis  tollakkal kapcsolatos formatervezői munkásságának volt némi előzménye. Egyik legismertebb (vagy talán egyetlen) darabja az 1946-ban tervezett asztali levél és töltőtoll tartó. Moholy-Nagy László 1946-ban készült krómozott sárgaréz íróasztalkészlete ritka példája a művészet és a technológia ötvözésének. Bár Moholy-Nagy neve egyet jelent a modern design tanításával, ritkán találunk olyan használati tárgyat, amelyet ő tervezett. Valójában ez az íróasztalkészlet az egyetlen ismert példa Moholy-Nagy tervezéséből, amely valaha is megjelent a műkereskedelemben (ezt is 2013-ban fedezték fel és adták el 2018-ban 76.000 angol fontért, azaz 34 millió forintért).

Az íróasztalkészlet fontos része a tolltartó, amely az alap végébe illeszkedik. Ez egy mágnesgolyóból és egy foglalatból áll, amely lehetővé teszi, hogy a töltőtoll minden irányban elforduljon (lásd Parker Magnetix). A forgó tolltartót Moholy-Nagy tervezte, és a Parker Pen Companyval együttműködve szerzői jogot is szerzett rá. Ez biztosnak mondható.

Parker Magnetix (részlet) Fotó: tompens.com

Az íróasztalkészlethez tartozó 51-es tollat számos forrás szerint 1941-ben dobták piacra. Kérdés, hogy a töltőtollat Moholy-Nagy tervezte, vagy valaki más. A leghitelesebb hivatkozás, amely szerint a Parker tervezőjére utal, az amerikai Yale egyetem weblapja tűnik (https://artgallery.yale.edu/collections/objects/129455). Az oldal szerint Kenneth Parker és Marlin Baker tervezte 1941-ben, bár a dátum hibás, hiszen az amerikai találmányi hivatal bejegyzése (https://patents.google.com/patent/US2223541) 1939-et jelöl, azaz már 1939 januárjában elkészült a Parker 51 (hivatalosan a cég 51. születésnapjára, ami 1888+51=1939). A tollra csak később, a céghez kerülése idején reagált Moholy-Nagy László: a Parker 51-es toll "a kisebb használati tárgyak egyik legsikeresebb és legharmonikusabb formatervezése" (Moholy-Nagy László, Vision in Motion, Chicago, 1947, 57. o.). Ez az egyetlen írásos emlék Moholy-Nagy és a Parker 51 kapcsolatáról.  Bár a Parker cégnél havonta csak két napot dolgozott az utolsó években, többnyire tanácsokkal látta el a céget, az asztali töltőtollon kívül konkrét toll tervezéséről nem sikerült biztosat találnom.

UTÓIRAT: különös árnyalatú hab a tortán, hogy a Parker "hivatalos" magyarországi weboldalán (parkerpen.hu) az áll, hogy (az 1954-ben debütált) Jotter golyóstollat (1946-ban meghalt) Moholy-Nagy tervezte (azaz a halála után nyolc évvel). Másrészt a weblapon nem az 1957-es, hanem a 2016-os formaterv alapján készült modell látható. Valószínűleg az 51-es töltőtoll kapcsán pislákoló Moholy-Nagy mítoszt a Parker a nagyobb forgalommal kecsegtető Jotter golyóstollak marketingjébe csatornázta be.

 a https://www.parkerpen.hu/jotter/ weboldal képernyőfotója (2021. 11. 03.)

Az oldalról a szöveget persze minden Jotter forgalmazó prkatikus (SIC!) okokból átvette, és a hülyeség nem állt meg...

FRISSÍTÉS 1: Köszönet Tatár Jeromosnak, aki az 1982-ben, Passuth Krisztina álta írt Moholy-Nagy monográfiában a tollról szóló részeket elküldte. Valószínűleg Moholy-Nagy félreértetően megfogalmazott levelének félreértése indította el azt a folyamatot, aminek a végén Moholy-Nagy Lászlót tartották a Parker 51 tervezőjének.

Frissítés 2: A Parker cég "hivatalos" állásfoglalása szerint az 51-es típust Moholy-Nagy tervezte: