1790-ben  BĂ©csben a korĂĄbban agyagĂĄruval foglalkozĂł osztrĂĄk Josef Hardtmuth kezdett el ceruzĂĄkat gyĂĄrtani, kĂ©sĆbb a modern ceruzagyĂĄrtĂĄs egyik atyjakĂ©nt tartanak szĂĄmon.  A cĂ©g tevĂ©kenysĂ©ge a sikernek köszönhetĆen gyökeresen megvĂĄltozott majd 1808-ban megĂ©pĂŒlt a Hardtmuth gyĂĄr, amely ezt követĆen rohamos fejlĆdĂ©snek indult. 1848-ban jelentĆs vĂĄltozĂĄs ĂĄllt be a gyĂĄr törtĂ©netĂ©ben, hiszen az ekkortĂĄjt igen forrongĂłvĂĄ vĂĄlt BĂ©csbĆl az egĂ©sz gyĂĄrat ĂĄtköltöztettĂ©k a dĂ©l-csehorszĂĄgi ÄeskĂ© BudÄjovice vĂĄrosĂĄba, amely innentĆl fogva az ĂrĂłszergyĂĄrtĂĄs egyik fellegvĂĄra lett. Ăgy lett immĂĄron csehorszĂĄgi (akkor mĂ©g Ausztria rĂ©szekĂ©nt) a kĂ©sĆbbi KOH-I-NOOR. ViktĂłria brit kirĂĄlynĆ a cĂ©gnek megbecsĂŒlĂ©se jelĂ©ĂŒl, a birtokĂĄban lĂ©vĆ hĂres gyĂ©mĂĄntra utalvĂĄn a FĂ©ny hegye, azaz a KOH-I-NOOR nevet adomĂĄnyozta a cĂ©gnek, utalva a Hardtmuth ceruzĂĄk csillogĂł hegyĂ©re.
|